Köszönjük a sok önkéntesnek a munkát, akik segítettek a faültetésben, az ágyás előkészítésben, a kerti pad megcsinálásában. És nem utolsó sorban a térköves srácoknak és a kertépítő Császár Istvánnak, hogy ilyen szépen összehangolták a munkát. Pár heves esőzésen túl vagyunk már, és egyenlőre bizonyított az udvar, a korábbi problémák megszűntek, nincs többé sárban dagonyázás. A nagy kánikulában pedig érezhető a növények jótékony hatása, főleg kellemes a klíma az esti locsolás után. Az állatvilág is felfedezte magának a környék új oázisát, és sok madár, sok méhecske, szöcske és egyéb rovar látogat ide. Még egy poszáta is beköltözött egy régi kapcsolószekrénybe és költött nálunk, de sajnos egy macska levadászhatta a kicsinyeket, mert mind eltűntek egyik reggelre. Ezért vettünk két kis madárházat, hátha jövőre nagyobb szerencsénk lesz az énekesmadarakkal. Sajnos a hangyák is szorgalmasan telepítik a tetveket az elvileg igénytelen, tetvesedésre nem hajlamos fáinkra. Állóháború alakult ki köztünk és köztük. Majdnem minden növény nagyon szépen meggyökeresedett. Egyedül a kis mezei juharnak kell küzdenie elszántan. Reméljük túléli az elszenvedett sokkokat. Személyes kedvencem a fegyverneki eperfa, ami nem egy túl elterjedt fajta, pedig iszonyat szép és igénytelen. Akár dézsában is nevelhető, tehát a kis udvar felújításánál is szóba fog jönni egy ilyen telepítése. A füvesítés sem egyszerű így a nyári kánikulában, egyenlőre még nem az igazi, de gondosan gyomláljuk, nyírjuk, ápoljuk.
