.

Társasházunk évek óta tervezi a méltánytalanul elhanyagolt belső udvaraink felújítását. Legalábbis a lakók részéről többször felmerült már az igény, ezért végre idén az éves közgyűlésen megszavaztuk a felújítást és annak költségkeretét. Néhányan mindenképpen szerettük volna, ha ez nem csak egy murvával feltöltött hatalmas kültéri parkolót jelentett volna, azonban a költségvetésünkből igazán minőségi, környezettudatos, több funkciónak teret adó beruházás nem tudott volna megvalósulni. Annál is inkább, mert ez egy több mint 100 éves ház, így mindig akadnak prioritást élvező felújítások. Felvetődött az ötlet, hogy ha (környezetvédelmi) pályázatok útján sok munkával és egy kis szerencsével támogatást szereznénk a minőségibb felújításhoz szükséges extra kiadásokra, akkor megvalósulhatna, hogy egyszerre lenne rendezett a parkoló és lenne sokkal zöldebb és esztétikusabb a belső udvarunk. Nem beszélve arról, hogy ez az igen látványos és értéknövelő beruházás a vélt vagy valós (antagonisztikus) ellentéteket is elsimíthatná az autótulajdonos és a nem autótulajdonos lakók között. Szóval a vázlattervek ismertetése után a közgyűlés által fel lettem hatalmazva a pályázatok elkészítésére és beadására. Ehhez egy régi középiskolai osztálytársam segítségét kértem, aki az építészmérnökin végzett, és még közel is állt a szívéhez a tájépítészet. Az elhatározást az is erősítette, hogy a Kós Károly tér nagyon szépen fel lett újítva a 2010-es évben, emiatt azonban lehangolóan nagy a kontraszt a házba lépve kinézni annak udvarára.